1Az éneklõmesternek, a Kóráh fiainak éneke, a halamothra. (1a) Isten a mi oltalmunk és erõsségünk! igen bizonyos segítség a nyomorúságban.

2Azért nem félünk, ha elváltoznék is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe:

3Zúghatnak, tajtékozhatnak hullámai; hegyek rendülhetnek meg háborgásától. Szela.

4Forrásainak árja megörvendezteti Isten városát, a Felségesnek szent hajlékait.

5Az Isten õ közepette van, nem rendül meg; megsegíti Isten virradatkor.

6Nemzetek zajongnak, országok mozognak; kiereszti hangját, megszeppen a föld.

7A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk. Szela.

8Jõjjetek, lássátok az Úr tetteit, a ki pusztaságokat szerez a földön;

9Hadakat némít el a föld széléig; ívet tör, kopját ront, hadi szekereket éget el tûzben.

10Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten! Felmagasztaltatom a nemzetek közt, felmagasztaltatom a földön.

11[ (Psalms 46:12) A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk! Szela. ]