1Aki a Felségesnek rejtekében lakozik, a Mindenhatónak árnyékában nyugoszik az.

2Azt mondom az Úrnak: Én oltalmam, váram, Istenem õ benne bízom!

3Mert õ szabadít meg téged a madarásznak tõrébõl, a veszedelmes dögvésztõl.

4Tollaival fedez be téged, és szárnyai alatt lészen oltalmad; paizs és pánczél az õ hûsége.

5Nem félhetsz az éjszakai ijesztéstõl, a repülõ nyíltól nappal;

6A dögvésztõl, a mely a homályban jár; a döghaláltól, a mely délben pusztít.

7Elesnek mellõled ezeren, és jobb kezed felõl tízezeren; és hozzád nem is közelít.

8Bizony szemeiddel nézed és meglátod a gonoszoknak megbüntetését!

9Mert [azt mondtad] te: Az Úr az én oltalmam; a Felségest választottad a te hajlékoddá:

10Nem illet téged a veszedelem, és csapás nem közelget a sátorodhoz;

11Mert az õ angyalainak parancsolt felõled, hogy õrizzenek téged minden útadban.

12Kézen hordoznak téged, hogy meg ne üssed lábadat a kõbe.

13Oroszlánon és áspiskígyón jársz, megtaposod az oroszlánkölyköt és a sárkányt.

14Mivelhogy ragaszkodik hozzám, megszabadítom õt, felmagasztalom õt, mert ismeri az én nevemet!

15Segítségül hív engem, ezért meghallgatom õt; vele vagyok háborúságában: megmentem és megdicsõítem õt.

16Hosszú élettel elégítem meg õt, és megmutatom néki az én szabadításomat.