1Oh mely szépek a te lépéseid a sarukban, 2A te köldököd, mint a kerekded csésze, 3A te két emlõd, [mint] két õzike, 4A te nyakad, mint az elefánttetembõl csinált torony; 5A te fejed hasonló rajtad a Kármelhez,

6Mely igen szép vagy és mely kedves, 7Ez a te termeted hasonló a pálmafához, 8Azt mondám: felhágok a pálmafára, 9És a te ínyed, mint a legjobb bor,

10Én az én szerelmesemé vagyok, 11No, én szerelmesem, menjünk ki a mezõre, 12Felkelvén menjünk a szõlõkbe, 13A mandragórák illatoznak,