Hungarian: Karoli 1Az éneklõmesternek, az Úr szolgájától, Dávidtól, a ki az Úrhoz ez ének szavait azon a napon mondotta, a melyen az Úr megszabadította õt minden ellenségének kezébõl, és a Saul kezébõl. (1a) És monda: Szeretlek Uram, én erõsségem! 2Az Úr az én kõsziklám, váram és szabadítóm; az én Istenem, az én kõsziklám, õ benne bízom: az én paizsom, idvességem szarva, menedékem. 3Az Úrhoz kiáltok, a ki dicséretre méltó, és megszabadulok ellenségeimtõl. 4Halál kötelei vettek körül, s az istentelenség árjai rettentettek engem. 5A Seol kötelei vettek körül; a halál tõrei fogtak meg engem. 6Szükségemben az Urat hívtam, és az én Istenemhez kiáltottam; szavamat meghallá templomából, és kiáltásom eljutott füleibe. 7Megindult, megrendült a föld, s a hegyek fundamentomai inogtak; és megindultak, mert haragra gyúlt. 8Füst szállt fel orrából, és szájából emésztõ tûz; izzó szén gerjedt belõle. 9Lehajtotta az eget és leszállt, és homály volt lábai alatt. 10Kérubon haladt és röpült, és a szelek szárnyain suhant. 11A sötétséget tette rejtekhelyévé; sátora körülötte a sötét felhõk és sûrû fellegek. 12Az elõtte lévõ fényességbõl felhõin jégesõ tört át és eleven szén. 13És dörgött az Úr a mennyekben, és a Magasságos zengett; és jégesõ [hullt] és eleven szén. 14És kibocsátá nyilait és elszéleszté azokat, villámokat szórt és megháborította azokat. 15És meglátszottak a vizek medrei s megmutatkoztak a világ fundamentomai; a te feddésedtõl, Uram, a te orrod leheletének fuvásától. 16Lenyúlt a magasból és felvett engem; kivont engem nagy vizekbõl. 17Megszabadított engem az én erõs ellenségemtõl, s az én gyûlölõimtõl, a kik hatalmasabbak voltak nálamnál. 18Rám jöttek veszedelmem napján; de az Úr volt az én támaszom. 19És kivitt engem tágas helyre; kiragadt engem, mert kedvét leli bennem. 20Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem; 21Mert megõriztem az Úrnak útait, és gonoszul nem távoztam el az én Istenemtõl. 22Mert minden ítélete elõttem, és rendeléseit nem hánytam el magamtól. 23És tökéletes voltam elõtte, õrizkedtem az én vétkemtõl. 24És megfizetett nékem az Úr az én igazságom szerint; kezeim tisztasága szerint, a mi szemei elõtt van. 25Az irgalmashoz irgalmas vagy: a tökéleteshez tökéletes vagy. 26A tisztával tiszta vagy; s a visszáshoz visszás vagy. 27Mert te megtartod a nyomorult népet, és a kevély szemeket megalázod; 28Mert te gyujtod meg az én szövétnekemet; az Úr az én Istenem megvilágosítja az én sötétségemet. 29Mert általad táboron is átfutok, és az én Istenem által kõfalon is átugrom. 30Az Istennek útja tökéletes; az Úrnak beszéde tiszta; paizsuk õ mindazoknak, a kik bíznak benne. 31Mert kicsoda Isten az Úron kivül? És kicsoda kõszikla a mi Istenünkön kivül? 32Az Isten, a ki felövez engem erõvel, és tökéletessé teszi útamat: 33Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasé, és az én magas helyeimre állít engem. 34Õ tanítja kezemet a harczra, karjaim meghajlítják az érczíjat. 35És adtad nékem a te idvességednek paizsát, és a te jobbod megszilárdított engem, és a te jóvoltod felmagasztalt engem. 36Kiszélesítetted lépésemet alattam, és nem tántorogtak lábaim. 37Üldözöm ellenségeimet és elérem õket, és nem térek vissza, míg meg nem semmisültek. 38Összetöröm õket, hogy fel sem kelhetnek; lábaim alá hullanak. 39Mert te öveztél fel engem erõvel a harczra, alám görbeszted az ellenem felkelõket. 40És megadtad, hogy ellenségeim meghátráltak, és az én gyûlölõimet elpusztíthattam. 41Kiáltottak, de nem volt szabadító, az Úrhoz és nem felelt nékik. 42És apróra törtem õket, a milyen a szél elé való por, és megtapodtam õket mint utcza sarát. 43Megmentettél engem a nép pártoskodásaitól; nemzetek fejévé tettél engem; oly nép szolgál nékem, a melyet nem ismertem. 44A mint hall a fülök, engedelmeskednek, és idegenek is hizelegnek nékem. 45Az idegenek elepedtek, és reszketve jõnek elõ zárt helyeikbõl. 46Él az Úr és áldott az én kõsziklám, magasztaltassék hát az én idvességemnek Istene! 47Az Isten, a ki bosszút áll értem, és népeket hajlít alám; 48A ki megment engem ellenségeimtõl. Még az ellenem felkelõk fölött is felmagasztalsz engem, az erõszakos embertõl megszabadítasz engem. 49Azért dicsérlek téged, Uram, a nemzetek között, és éneket zengek a te nevednek. 50[ (Psalms 18:51) Nagy segítséget ád az õ királyának és irgalmasságot cselekszik az õ felkentjével, Dáviddal és az õ magvával mindörökké. ] |