1Lelkembõl útálom az életemet, megeresztem felõle panaszomat; szólok az én lelkem keserûségében.

2Azt mondom az Istennek: Ne kárhoztass engem; add tudtomra, miért perlesz velem?!

3Jó-é az néked, hogy nyomorgatsz, hogy megútálod kezednek munkáját, és a gonoszok tanácsát támogatod?

4Testi szemeid vannak-é néked, és úgy látsz-é te, a mint halandó lát?

5Mint a halandónak napjai, olyanok-é a te napjaid, avagy a te éveid, mint az embernek napjai?

6Hogy az én álnokságomról tudakozol, és az én vétkem után kutatsz.

7Jól tudod te azt, hogy én nem vagyok gonosz, még sincs, a ki kezedbõl kiszabadítson!

8Kezeid formáltak engem és készítének engem egészen köröskörül, és mégis megrontasz engem?!

9Emlékezzél, kérlek, hogy mint valami agyagedényt, úgy készítettél engem, és ismét porrá tennél engem?

10Nem úgy öntél-é engem, mint a tejet és mint a sajtot, megoltottál engem?

11Bõrrel és hússal ruháztál fel engem, csontokkal és inakkal befedeztél engem.

12Életet és kegyelmet szerzettél számomra, és a te gondviselésed õrizte az én lelkemet.

13De ezeket elrejtetted a te szívedben, és tudom, hogy ezt tökélted el magadban:

14Ha vétkezem, mindjárt észreveszed rajtam, és bûnöm alól nem mentesz föl engem.

15Ha istentelen vagyok, jaj nékem; ha igaz vagyok, sem emelem föl fejemet, eltelve gyalázattal, de tekints nyomorúságomra!

16Ha pedig felemelkednék az, mint oroszlán kergetnél engem, és ismét csudafájdalmakat bocsátanál reám.

17Megújítanád a te bizonyságidat ellenem, megöregbítenéd a te boszúállásodat rajtam; váltakozó és állandó sereg volna ellenem.

18Miért is hoztál ki engem anyámnak méhébõl? Vajha meghaltam volna, és szem nem látott volna engem!

19Lettem volna, mintha nem is voltam volna; anyámnak méhébõl sírba vittek volna!

20Hiszen kevés napom van még; szünjék meg! Forduljon el tõlem, hadd viduljak fel egy kevéssé,

21Mielõtt oda megyek, honnét nem térhetek vissza: a sötétségnek és a halál árnyékának földébe;

22Az éjféli homálynak földébe, a mely olyan, mint a halál árnyékának sürû setétsége; hol nincs rend, és a világosság olyan, mint a sürû setétség.